Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Haikuk

2009.08.16

fülembe súgtál

hangtalan szólt szavad, de

így is bennem vagy

 

halomba állnak

a reménytelen álmok

még élek talán

 

egy madárka szól

a csendbe hasít hangja

megint tavasz van

 

még jeges szél fúj

s hó virít, de a szívem

lassan felenged

 

kormos kéményből

egy kéz nyúl az ég felé

felhőket érint

 

reped a kék ég

cikk-cakk vegyül beléje

vihar közeleg.

 

képek a falon

lógnak hallgatag szűken

keretbe szabva


kukás autó

zajára ébredek fel

itt a kedd reggel.

 

talpam alatt száz

kavics sír fájdalmasan.

nekem szól szavuk

 

 

ébred a város

dudálnak az autók

megint egy új nap

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.