Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tavaszváró

2009.08.16

Kép

A tél kopogtat az ablakon.

Hallom, hogy fagyott ujjával,

karcol az üvegen.

Jeget vág.

 

Havat szór, szitál az ég,

süvítve fúj a metsző szél.

Tépi a fákat.

Esztelen.

 

A kályha mellett vacogok,

majd megfagyok.

Egyedül.

 

Már nem emlékszem arra,

milyen volttélben, parazson járni.

Dacolni a faggyal, s hideggel, mert

minden reggel adtál, meleget szívemnek.

 

Most hideg s fagyos.

Azzá tetted...

 

Nem szeretek fázni, utálom a telet.

A tavasz kell nekem, mi megmelenget.

 

 

A tél lassan elvonul, s holnap tán

jön a tavasz.

De már nélküled.

 

(2006.04.06)

 

Ezt a verset azért tettem fel, mert Veress Miklós pályázatán különdíjas lett!:)

Szerencsére azóta elvonult a tél, s tavasz van szüntelen!:))

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.